Nem mindig kap az emberfia (fotósa) olyan visszajelzést, ami annyira simogatná a lelkét, mint amit én kaptam a fotók átadása után Noémitől és Istvántól. Ennek előzménye, hogy tavasszal érkezett tőlük egy levél, ami már előjelezte, hogy különleges emberekkel lesz dolgom. Nyílt, barátságos, egyenes volt - Noémi már rég követte a blogot, és, ha jól értettem, már válaszom előtt el volt döntve a fotós személye. Elrepült a nyár, és már csak a jegyesfotózáson találkozhattam velük, ahol komolyan meglepett, hogy mennyire természetesek tudnak lenni, még egy idegen jelenlétében is. A nagy napon pedig élvezet volt nézni, ahogy átélik, átérzik az eseményeket. Még a hirtelen jött zápor sem ronthatott egy kicsit sem a hangulaton, ment tovább minden, mintha az is a nap előre programozott velejárója lett volna. A levélben feltett kérdésetekre pedig ezúton válaszolnék: Noémi és István, nagyon megragadott a természetetek, a jókedvetek, kívánom, hogy örökre ilyenek maradjatok! És remélem, lesz még alkalmam veletek találkozni.
0 comments: